A könyvelés sötét bugyraiba merült alá azon a napon. Minden pókhálós volt és sötét. Olyan volt az egész, mintha egy fáklyával kellene keresgélnie a vak sötétben egy olyan dologért, ami kisebb, mint egy bolha. Aztán lassan kezdtek világosodni a dolgok. Ahogy több és több fáklyát gyújtott meg és ahogy egyre több fény került, úgy egyre jobban kezdte látni, hogy a dolgok jól vannak, csak rendezetlenül. Lassan kezdett mindent helyre rakni, hisz tudta, hogy a könyvelés csak úgy jó, ha átlátható. Amikor megvolt a dolgok időrendbe rakásával, megnézte, hogy hol vannak hiányosságok. egyetlen nap hiányzott, viszont ez az egy nap volt az, ami miatt ő egyáltalán ebbe a helyzetbe került. Nagyot sóhajtott és kitöltötte az űrt. A főnökei nagy valószínűséggel büszkék lesznek rá.